Tetra hálózat fejlesztése és a 112-es segélyhívószám bevezetése Észak-Macedóniában

Projektzáró interjú Frischmann Gáborral

A Bonumstrat Consulting Kft-vel egy konzorcium élén 2018-ban Frischmann Gábor tanácsadó partnerünk nyerte meg az EU által kiírt „Further up-grade of TETRA system (TETRA IV) and establishment of Emergency call E-112” tanácsadói pályázatot.  A közel három és fél éven át tartó projekt során egyrészt befejeződött egy olyan Tetra hálózat kialakítása, amely teljes mértékben kiszolgálja a macedón rendőrség és más segélyszervezetek mission-critical kommunikációs igényét, másrészt elérhetővé vált az egységes európai 112-es segélyhívó szám egész Macedónia területén.

Gábor a projekten, mint szakértő és teamvezető vett részt, így ennek kapcsán készítettünk vele egy interjút, amelyben beavatott minket a projekt részleteibe, a legnagyobb kihívásaiba, valamint a további tervekbe is.

1. Először is röviden összefoglalod, hogy milyen részekből állt az Európai Uniós projekt, amiken az elmúlt közel 3,5 évben dolgoztál?

A projekt tulajdonképpen egy tanácsadói projekt volt az Európai Unió macedón delegációja számára. Ennek a projektnek a keretein belül előkészítettünk két nagy beruházási projektet, amit szintén az EU finanszírozott és felügyeltük ezek megvalósítását. Ez a két megvalósítási projekt a már meglévő Tetra hálózat 4., egyben utolsó fejlesztési fázisa, valamint egy abszolút zöldmezős projekt, az európai egységes 112-es segélyhívó szám bevezetése Észak-Macedóniában.

A munkánk mindkét projekt koncepciójának a kialakítása, a magas szintű fejlesztési tervek kidolgozása, ezek alapján a beszerzés teljes tenderfelhívásának elkészítése volt. Ezután Európai Unió kiírta a beszerzési tendereket, amelyek értékelésben is részt vettünk.

A projekt beszerző oldali műszaki és adminisztratív menedzselését is mi vittük végig; ellenőriztük a beszállítókat és folyamatosan támogattuk a projekt kedvezményezetteit és a szerződő hatóságot. A megvalósítás végén elvégeztük a szükséges vizsgálatokat, amelyek alapján javasoltuk az Európai Uniónak, hogy fogadja el a teljesítést, és felkészítettük a kedvezményezett szervezeteket az átvett rendszerek üzemeltetésére.

 A kedvezményezettek a Tetra hálózat esetén az Észak-Macedón Belügyminisztérium távközlési részlege, a 112-es egységes európai segélyhívó rendszer bevezetésénél a Macedón Kríziskezelő Központ voltak.  Rajtuk kívül hivatalosan meg nem nevezett kedvezményezett szervezetek a Macedón Mentő- és Tűzoltószolgálatok és a Macedón Rendőrség voltak.

2. Mi került végülis megvalósításra a Tetra és 112-es projektek során?

A Tetra projekt 4. és egyben befejező fázisában egy olyan hálózat került kialakításra, amely ma már képes teljes mértékben kiszolgálni a macedón rendőrség mission-critical kommunikációs igényét, de emellett már szolgáltat más szervezetek, mentők, tűzoltók stb. számára is. A Tetra korábbi 3 fejlesztési fázisából kettőben én már személy szerint részt vettem vezető szakértőként majd teamvezetőként, így ez akár rutinszerű projekt is lehetett volna. Azért nem volt rutin igazán, mert ennek a hálózatnak a fejlesztésében azokra a területekre kellett koncentrálni, amik korábban különleges helyzetük miatt kimaradtak a fejlesztésből, illetve amelyek speciális technikai megoldásokat igényeltek. A korábbi 3 fázisnak köszönhetően a belügyminisztériumban kialakult már egy profi Tetra hálózattal foglalkozó csapat, így végül is viszonylag könnyen meg tudtuk oldani ezeket a nehézségeket.

Ennek a résznek a záró eseménye február 7-én került megrendezésre, egy zártkörű belügyminisztériumi eseményen, amin részt vett David Geer EU nagykövet is.

A munka másik, sokkal összetettebb és nehezebb feladata a 112-es rendszer bevezetése, amely egy zöldmezős fejlesztés volt; sem a kedvezményezett szervezet, sem a többi felhasználó szervezet, sem a távközlési szolgáltatók nem voltak felkészülve egy ilyen méretű és bonyolultságú rendszer bevezetésére. A fejlesztés előkészítéseként új folyamatokat kellett kidolgozni, meg kellett alkotni a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokat és belső szabályzatokat, meg kellett határozni a szükséges kezelői létszámokat és munkaköri követelményeiket, valamint a hírközlési hatósággal és távközlési szervezetekkel is komoly egyeztetések zajlottak az egyes funkciók műszaki megvalósíthatósági lehetőségeiről. Amellett, hogy a teljes rendszerkoncepciót megterveztük és folyamatosan egyeztettünk az érintettekkel, a projekt vége felé azzal is meg kellett küzdeni, hogy egyes felhasználó szervezeteknél olyanoknak kellett megtanítani a rendszer használatát, akik még korábban számítógépet sem használtak.

A munka eredményeként a rendszer hivatalos felavatása az Európai Vészhelyzet-kezelési napon, 2022. február 11-én történt meg, a miniszterelnök, több miniszter, az EU és magyar nagykövetek részvételével – hatalmas sajtó nyilvánossággal. Természetesen a működés finomhangolása és a különböző szolgálatok migrációja még néhány hétig eltartott. E projekt megvalósításával Észak-Macedónia teljesítette az EU-s csatlakozás egyik előfeltételét, az egységes 112-es hívószám bevezetését, amely a macedón polgárok mellett jelentős számú látogató és tranzit utas biztonságát is szolgálja.  A kezelők közül többen tudnak angolul is, ez eddig gyakorlatilag elérhetetlen volt Macedóniában. Emellett fontos, hogy Macedóniában van egy jelentős albán kisebbség, és a rendszer ennek megfelelően lett kialakítva, hogy az albán nyelven kommunikálókat is ugyanolyan módon ki lehessen szolgálni.

3. A COVID járvány nagyon sok tanácsadói projekten váratlan nehézségeket eredményezett, nálatok hogyan érintette a projekt megvalósítását?

A projekt eredetileg 30 hónapos lett volna, ehelyett 41 hónapos lett, de ez csak részben tudható be COVID-következményként.

A COVID a leginkább a tender előkészítési fázist, és a tenderértékelési, szerződéskötés és kezdeti megvalósítási fázisokat érintette. Mivel a tenderkiírás pont a pandémia kellős közepén történt, emiatt az EU-s kollegáknak, tehát a szerződő hatóságnak egy teljesen új tenderezési módot kellett kialakítani, mivel előtte minden papír és személyes alapon történt. Korábban például egy tenderértékelésnél az értékelőket összezárták egy szobában, de pandémia alatt ez nem működött. Így ez a fázis 4 hónap helyett 8 hónapos lett.

 A 4. fázisban alapvetően minden sokkal lassabban ment, mint ahogy azt eredetileg tervezték a kiírók, tehát az EU és a kedvezményezettek, meg ahogy mi is gondoltuk eredetileg. Induláskor a pandémia okozta nehézségekkel itt is meg kellett küzdeni, de aztán nagyrészt a kedvezményezettek, illetve a távközlési szolgáltatók, hatóságok oldalán lévő problémák miatt lett ez az időszak hosszabb. Csak egy példa, hogy ezt a 112-es rendszert be lehessen vezetni, a kedvezményezett és a felhasználó szervezetek telephelyein ki kellett alakítani a kezelői helyiségeket, szerverszobákat. Ez az egyes szervezetek felelőssége volt: de hiába adtuk át nekik a szükséges követelményeket már egy-másfél évvel a rendszer-telepítés kezdete előtt, a helyiségek elfogadható szintű kialakítása mégis sokkal az egyeztetett határidők után történt meg. Hasonló nehézségek voltak a szükséges kezelői létszám biztosításával kapcsolatban is. Mindez a tervezettnél sokkal több erőforrást igényelt a mi részünkről is, és gyakran miniszteri, de néhány esetben miniszterelnöki eszkalációra is szükség volt.

4. Kikből állt a projektcsapat, akikkel együtt dolgoztatok?

Alapvetően egy kis projektcsapattal dolgoztunk. Én voltam a team leader, és két állandó kulcsszakértője volt a projekteknek: a Tetra ügyek kulcsszakértője, és a 112-es rendszer szakértője volt.  Bevonásra került több rövid távú szakértő is, akik 1-1 speciális feladatban (például építészeti követelmények, jogszabály-tervezetek, vagy a Tetra projekt kapcsán új bázisállomások kiválasztásában) segítettek.

 A projekt adminisztratív és működés-támogatását a Bonumstratos kollégám, Kristijan Gjorgjievski biztosította, aki a munka során a 112-es rendszer gyakorlati szakértőjévé is vált. Emellett volt egy macedón projekt adminisztrátor kolleganőnk, aki az írott dokumentumok, munkaköri leírások, jogszabályok, prezentációk és workshop anyagok fordítását és a projekt adminisztrációs munkáit végezte.

Ezzel a csapattal Tetra oldalon 4-5 fős belügyminisztériumi maggal és a rendszer szállítói csapattal dolgoztunk együtt. Így a Tetra ágon belül 15-20 emberrel volt rendszeres kapcsolatban.

A 112-es projekten ez a szám nagyobb volt, hiszen az érintett szervezetek száma is nagyobb volt – kb. 60-80 emberrel voltunk rendszeres kapcsolatban és mintegy 150 fő képzését szerveztük meg.  Amikor problémát eszkaláltunk, akkor EU-s nagykövet, miniszter, miniszterelnök szintig kellett a kapcsolatokat építeni, hogy előre mozdítsunk dolgokat.

Összeségében minden probléma ellenére emberileg és szakmailag is nagyon kedvező tapasztalataink voltak a macedón kollegákkal való együtt dolgozásban.

5. Mi az, ami szerinted a projekt legnagyobb kihívása volt?

A Tetra projekten a legutolsó mobilhálózati lefedettségi lyukak befedéséhez nagyon sok új technológiai megoldást kellett bevezetni, ráadásul a pénz elég szűkösen volt. De ebben nagyon jó partnerek voltak a profi belügyminisztériumi távközlési kollegák, nagyon jó volt velük együtt dolgozni. Kedvező tapasztalataink voltak a szállító cég macedón partnerivel is: megfelelő visszacsatolás mellett európai színvonalon dolgoztak – és már a környezeti terhelés csökkentésére is odafigyeltek!  

A 112-es projekten nagy kaland és kihívás volt felkészíteni a helyieket a rendszer használatára. Egyáltalán nem számítottunk arra, hogy naponta folyamatosan kellett a helyi felelősségi körbe tartózó feltételek biztosítására koncentrálni. Ez volt az igazi kihívás, nem a munka szakmai része. Többek között induláskor egyetlen olyan ember volt a szervezetekben, aki látott már életében 112-es rendszert, és egy kis tapasztalatai is volt abban, hogy mi is ez a rendszer. A rendszer élesbe menetele előtti utolsó pillanatban alakult ki az a minimális kezelői állomány, akiket ki lehetett képezni a rendszer használatára. Most már itt is van egy nagyon jó 5-6 fős mag projektcsapat, akik tudják a célokat és profi módon menedzselik a napi feladatokat.

6. Mi volt számodra a projekt legemlékezetesebb pillanata?

A 112-es rendszer üzembe menetele volt a legemlékezetesebb pillanat: annak a megerősítése, hogy ez az elmúlt 41 hónap sikeresen zárult. És hogy utána problémamentesen kezdett el működni az egész, ez egy nagyon nagy megkönnyebbülés és jó érzés volt.

Sok személyes emlékezetes pillanat is volt közben. Például az egyik kulcsszakértőnk a Covid miatt még kórházban is volt, vagy a belügyminisztériumi csapat jelentős része egyszerre lett Covidos, éppen, amikor a gyári átvételi vizsgálatoknak kellett elindulni. És az, hogy ezekből a csapatokból mindenki felépült és vissza tudott integrálódni, ez felemelő érzés volt.

Emberi kapcsolataink is nagyon jól alakultak közben, a projekt szoft szempontból is nagyon jó időszak volt, de borzasztó küzdelmes. Senki nem volt olyan, akire nem szívesen gondolok vissza, mert keresztbe tett volna, de egy projekt teljesen máshogy működik Macedóniában, mint más helyeken és ezt meg kellett tanulni.

7. Most, hogy mindkét projekt sikeresen lezárult, mik a további tervek?

Bár a projekt véget ért, de nem eresztjük el a kedvezményezett szervezetek kezeit. Most a garanciális időszak kezdődött el, ahol hetente még tartunk velük egy callt, ahol elmondják a problémáikat, beszélünk a rendszerszállítóval és támogatjuk őket. Ezt most egyelőre grátisz csináljuk, hogy tényleg javuljon a működtetési képességük. Többek között van még néhány funkció a rendszerben, amely szolgáltató-oldali feltételein még dolgoznak a távközlési szolgáltatók, viszont maga a rendszer tartalmazza az összes funkciót, és le is tudtuk tesztelni az összes funkciót szimulációs módszerekkel.  Csak egy példa; ahhoz, hogy a rendszer ki tudja jelezni egy vezetékes telefonról hívó fél pontos helyét, lakcímét, ehhez a távközlési szolgáltatóknak biztosítani kell azt, hogy a 112-es rendszer hozzáférjen az ügyféladatbázisához, amely némi fejlesztést igényelt a távközlési szolgáltatók rendszerein belül. Ezen ők most intenzíven dolgoznak. Hogyha ez megvalósul, az azt jelenti, hogy a 112-es kezelőnek nem kell megkérdezni a vezetékes-hívótól a tartózkodási helyét, hanem a rendszer automatikusan kiírja ezt.

Ezen kívül tettünk javaslatot arra vonatkozóan is, hogy minek kellene egy következő nagy fejlesztési fázisban benne lennie, ahol legfőképp az egyes felhasználó szervezetek belső tevékenységének a továbbfejlesztésére kellene koncentrálni. A megnyitón is hangsúlyoztuk, hogy a 112-es rendszer bevezetésétől ne várja senki, hogy lesz elég orvos, tűzoltó, mentőautó meg mentőhelikopter. Ez a 112-es rendszer azt szolgálja, hogy a vészhelyzetbe kerülő emberek elérjék a vészhelyzeti szolgáltatásokat, de nem tudja megoldani a mentőautók mennyiségének a problémáját, vagy azt, hogy a mentők egymás között hogyan kommunikálnak. Az egyes szervezeteken belüli bevetés irányítási rendszerek fejlesztése szintén nagyon nagy feladat. 

Bízom benne, hogy ebben is tudunk majd segíteni és részt tudunk venni egy következő fejlesztési fázisban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük