Hogyan tehetjük radikálisan hatékonyabbá a hitelezési folyamatunkat?

- kihasználva az adatelemzés XXI. századi lehetőségeit -

Miért fontos a precíz mérés és hogyan segít ebben a folyamatbányászat?


Miért fontos, hogy hogyan (megfelelően) mérjük az átfutási időket? 

Kovács Gyula, hitelezési folyamatelemző előadása

 

Az első blokkban Gyula a hitelezési folyamatok három fő állomását, a fióki szakaszt, a bírálati szakaszt és a pozitív bírálatot követő folyósítási szakaszt, valamint ezek kulcsfogalmait ismertette.

 

Hangsúlyos eleme volt az előadásnak, hogy míg elméletileg a bruttó Time-to-Yes mutató az első két, a bruttó Time-to-Cash pedig a három szakasz együttes hosszát jelenti, a gyakorlatban érdemes ennél konkrétabb mérési pontokat meghatározni. A fióki szakasz kezdeti állomásának, a több döntési pontból álló bírálati szakasz végének, illetve a több részből álló folyósítási szakasz végpontjának kijelölését az üzleti oldal határozza meg, amely alapján szükséges leprogramozni az algoritmusokat.

 

Mindemellett Gyula előadása rávilágított arra is, hogy a mutatók mérésénél szükséges lehet a nettó értékeket alapul venni, azaz a Time-to-Yes esetében a fióki szakasz részeként emlegetett hiánypótlástól, valamint a bírálati szakaszhoz kapcsolódó szakvéleménytől és bizottságtól érdemes eltekinteni. Hasonlóan ehhez, a nettó Time-to-Cash kalkulálása esetén a folyósítás keretein belül lezajló hiánypótlás hagyható figyelmen kívül.

 

Az előadás második blokkjában Gyula ízelítőül az ügyletek eloszlását mutatta be átfutási idejük függvényében. Ennek során rámutatott arra, hogy ugyan a hitelezési folyamatok mutatói számtani átlagának elemzése rendkívül népszerű statisztikai módszer, azonban a -leginkább a speciális okokra visszavezethető- kiugró értékek torzítanak az eredményen. Ennek kiküszöböléséül az előadó azt javasolta, hogy érdemes az SLA mutató bevezetésével kumulált eloszlási függvényt létrehozni. Az informatív diagrammról könnyedén leolvasható a számtani átlagnál kevésbé érzékeny medián vagy akár a P90-es érték. 

 

A hitelezési folyamatelemző szakember előadása végén egy esettanulmány keretein belül szemléltette a mutatók használatát. A példában egy hiteltermék átfutási ideje növekedett meg. Az előadó a bemutató során rámutatott arra a tendenciára, hogy az ügyfélszám szignifikáns növekedése gyakran hosszabb átfutási idővel párosul. A továbbiakban rávilágított arra, hogy érdemes a nettó és bruttó mutatókat együttesen is megvizsgálni, hiszen például a kiugróan magas bruttó Time-to-Yes érték, valamint az ennél jelentősen alacsonyabb nettó Time-to-Yes érték a megnövekedett hiánypótlási időt rejthetik magukban.

 

  

Hogyan segít a folyamatbányászat a hitelezési folyamat rendbetételében?

Lengyel Csaba, folyamatbányászati üzletágvezető, partner előadása

 

Lengyel Csaba, folyamatbányászati szakértő a Vialto Consulting és a Celonis folyamatbányászati szoftver bemutatása után gyakorlatban szemléltette a bankszektorban alkalmazható folyamatbányászati megoldásokat.

 

Az előadás folytatásaként Csaba a folyamatbányászat koncepcióját ismertette. Rávilágított arra, hogy a folyamatbányászat a digitális lábnyomok alapján, az informatikai rendszerekkel támogatott folyamatok összes létező lefutásáról tényekkel alátámasztható, valós idejű képet ad. A Celonis eszköze intuitív környezetben segíti a folyamati problémák értelmezését, a problémák gyökérokainak, anomáliáinak feltárását és pontos meghatározását, továbbá valós idejű megoldásokat is kínál ezek kiküszöbölésére. A szoftver előnye tehát, hogy a folyamat vizualizációja mellett az elemzési munkát is segíti, és ennek köszönhetően a folyamati optimalizációban rejlő fejlesztési lehetőségeket is beazonosítja. A Celonis a forrásrendszerekből kinyert adatok alapján folyamatosan méri és monitorozza a működést, ezzel összességében egy nagyon hatékony folyamatmenedzsment eszközt ad a kezünkbe.

 

A demo során bemutatása került, hogy az adatok betöltését egyrészt a gyakran használt tranzakciós rendszerekhez sztenderdizált interfészek segítik, másrészt hatékony módszerekkel építhető ki adatkapcsolat egyedi alkalmazásokhoz is (amely a banki IT környezetben jellemzőek). A bemutató során megismerhettük továbbá, milyen dashboardok segítségével követheti egy felsővezető a folyamat megfelelő működését, illetve határozhatja meg a fejlesztési fókuszterületeket. A hitelezési folyamat kapcsán a Celonis által automatikusan előállított kulcsfontosságú KPI-ok között a Time-to-Yes és Time-to-Cash mutatókon felül az ügyfélkonverziós arány, a digitalizáció és automatizáció mértéke, illetve a szabályszerű működést mérő mutatók szerepeltek.

 

A továbbiakban egy folyamatfejlesztő bőrébe bújva a felsővezető által kiválasztott egyik KPI javításához használtuk fel a Celonis képességeit. Az derült ki az elemzés során, hogy a konverziós arányt erősen rontotta a visszavont kérelmek magas száma, amely pedig a sokszor hiányzó mellékletekre volt visszavezethető. Ezután a hiánypótlási folyamat felgyorsítására, illetve megelőzésére bevethető Celonis automatizációs eszközöket tekintettük át.

 

Végül pedig egy hitelügyintéző szemszögéből láthattuk, hogyan segíti a mindennapi munkát a folyamatbányászati eszköz mesterséges intelligencia segítségével beazonosítva a magas prioritású feladatokat, így a vállalat erőforrásainak hatékonyabb felhasználását is támogatva. Végül a felsővezető szerepébe visszakerülve a beavatkozások eredményességét is kiértékeltük.

 

Összességében láthattuk, hogyan segít a Celonis a stratégiai fókuszok meghatározásában, a problémák gyökérokainak beazonosításában, és végül ezek kiküszöbölésére gyorsan bevezethető hatékony megoldások kialakításában.

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük